A szakember szerint a megfelelően pihentető alváshoz minden nap nagyjából azonos időpontban keljünk fel, majd a szabályos napirend követése után, a nap végén, az esti lefekvés előtt vezessünk be kis, relaxáló rituálékat. Hát hogyne! – horkanunk fel erre, hiszen miután egy vagy akár több munkahelyünkön helyt álltunk, otthon még a harmadik-negyedik műszakban várnak bennünket a háztartás teendői és a család életének szervezésével kapcsolatos minden nyűg. Sokan este a zuhany alól már csak vonszolni tudjuk magunkat az ágyig és hétvégén a fél karunkat is inkább adnánk, mint hogy korán kimásszunk az ágyból.

 

Népbetegség az alvászavar?

Az alvászavarok azonban különösen alattomos és veszélyes problémák, amelyek észrevétlenül jelennek meg az életünkben és ha elhatalmasodnak a mindennapjainkon, rendkívül romboló hatásúak tudnak lenni. Semmi sem rosszabb annál, mint amikor szeretnénk, de nem tudunk jól aludni, hiszen a pihentető álom éppolyan elemi szükséglete a szervezetünknek, mint a stabil légzés és a kielégítő táplálkozás. Különösen fontos tehát, hogy megpróbáljuk legyőzni a mindenfajta életmóddal kapcsolatos változtatástól való ösztönös berzenkedésünket és megszívleljük dr. Simon Márta neurológus szakorvos, szomnológus szavait.

 

„Az alvási apnoe (alvás közbeni légzéskimaradás) minden életkorban és mindkét nem esetében megjelenik, de előfordulási gyakorisága pregnánsan nem-, kor- és testsúlyfüggő: elsősorban középkorú, túlsúlyos férfiakat érint. A második leggyakoribb alvászavar az álmatlanság, prevalencia kb. 30 %, vagyis a lakosság közel egyharmadának nehézséget okoz vagy az elalvás, az átalvás (alvás fenntartása), vagy korai ébredés. A magyar lakosságnak pedig kb. 30%-át érintik valamilyen formában ezek a problémák.”

 

Ez megdöbbentően magas adat, különösen ahhoz képest, hogy megfelelő életvitel és a szükséges odafigyelés mellett természetesen ki tudnak alakulni az ideális alvási szokásaink. A fent taglalt modern kori problémák azonban nem csak akkor kerülhetnek a látóterünkbe, ha kimondottan a rizikócsoportba tartozunk – ennél sajnos a társadalomnak jóval szélesebb rétegét érinti a mindennapos, állandóvá vált stressz, a rohanás és a különböző szerepeink és feladataink között való egyensúlyozás, valamint az, hogy sokan legelőször a saját alvásra szánt időnkből csípünk le egy kicsit, ha túl sok teendő gyűlt össze egy napra, amely ennek ellenére még mindig csak 24 órából áll.

 

Krónikus következmények

Ha a mennyiségét és minőségét tekintve nem kielégítő alvás rendszeressé, akár megszokottá válik az életünkben, komoly következményekkel kell számolnunk.“A kialvatlanság, az alváshiány következménye a másnapi álmosság, fáradékonyság, ingerlékenység, türelmetlenség, vagy a labilis hangulat. Az alváshiány rontja a reakcióidőt is, ami a balesetek – a közlekedési balesetek! – gyakoriságát is növeli, és romlanak a figyelmi funkciók, a koncentráció és a memória is” – sorolja a tüneteket és azok következményeit Kuglics Cintia. Ha mindezeket a jelenségeket már több mint egy hónapja tapasztaljuk, minden valószínűség szerint szakemberi segítségre van szükségünk. Sokszor persze nehéz a saját élethelyzetünket és problémáinkat kívülről látnunk, nem árt ilyenkor a külső segítség.

Ha gyanússá válna, hogy esetleg valamilyen alvászavarunk lehet, a Somnocenter honlapján ingyenesen elérhető kérdőív kitöltésével megbizonyosodhatunk róla, hogy milyen típusú problémáról van szó.

Innentől pedig érdemes szakemberek kezébe adnunk magunkat. “A kivizsgálás menete alapvetően orvosi kompetencia. A diagnózis felállításához szomnológussal történő megbeszélés, valamint polysomnographias alvásvizsgálat elvégzése szükséges” – magyarázza a kezelés további menetét Kuglics Cintia.

Az alváscentrumban magasan képzett, profi orvosi gárda szakértelme szavatolja, hogy a páciens megfelelő kezekbe kerül és a gyógyulás útjára léphet. Ha felmerül a gyanú, hogy enerváltságunk oka valamilyen alvászavar lehet, a teszt kitöltését nem érdemes halogatnunk, hiszen könnyedén, akár egy kávészünetben is elvégezhetjük.

 

 

Prevenciós tippek a szakértőktől

Ha bölcsen a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, a következő tanácsokat érdemes megszívlelni:

  • Megközelítőleg azonos időben keljünk fel minden nap!
  • Csak akkor feküdjünk le aludni, ha álmosak vagyunk!
  • Vezessünk be pihentető alvás előtti szertartásokat, mint például egy meleg fürdő, egy könnyű lefekvés előtti nassolás, vagy tíz percnyi olvasás!
  • Tornázzunk rendszeresen! (Keressük fel kezelőorvosunkat az edzésprogram megkezdése előtt!) Az intenzív mozgások a nap korai szakaszára korlátozódjanak (lefekvés előtt legalább hat órával), a könnyű mozgásokra legalább négy órával lefekvés előtt kerüljön sor!
  • Ragaszkodjünk egy szabályos napirendhez! Belső óránk akkor működik a legmegbízhatóbban, ha étkezéseink, gyógyszerszedésünk, mindennapi teendőink és egyéb tevékenységeink meghatározott időben zajlanak.
  • Koffeinbevitelünk érjen véget lefekvés előtt hat órával!
  • Ne igyunk alkoholt, különösen akkor, ha álmosnak érezzük magunkat! Már a legkisebb mennyiségű alkohol is döntő erejű lehet, ha fáradt! 
  • Kerüljük a lefekvés előtti dohányzást!
  • Próbáljuk meg kerülni a napközbeni alvást! Ha mégis lefekszünk a nappal folyamán, koradélután tegyük, és maximum egy óra időtartamra!
  • Kerüljük az altatók szedését, vagy csínján bánjunk velük! Az orvosok többsége nem ír fel altatót három hétnél hosszabb időszakra.
  • Soha ne fogyasszunk alkoholt az altatószedés mellett!

 

X

Szöveg: Dombai Dóra, fotók: SomnoCenter