R. Fonyó Barbara 42 éves, Budapesten él. Férjével tizennyolc éve élnek házasságban, öt gyermeket nevelnek. Barbara a bölcsészettudományi egyetemet történész-egyiptológusként végezte el, 1999 óta külpolitikai újságíróként dolgozott. Első gyermeke megszületésétől tizenkét éven át a gyerekei töltötték ki az életét, ő pedig ezután úgy döntött, “visszaveszi” a felnőtt élete egy részét, és valóra váltja egyik legnagyobb álmát.
“Egy valódi családi magazinról álmodtam, amivel elérhetek más édesanyákat, hogy megmutassam nekik, nincsenek egyedül a problémáikkal, a szülőség, az anyaság nem egyszerű feladat, de mindenki tökéletes lehet a maga nemében, a maga helyén“- mondja.
Igazi Hősnő, mert a családra és a karrierre egymást erősítő értékekként tud tekinteni
A női szerepek nehézségeit az anyává válás (minden csodájával együtt) még inkább felerősíti. Többen lehetetlennek tartják összeegyeztetni a hivatásukat a gyerekneveléssel és valljuk be, valóban nincs egyszerű dolgunk. Az UNICEF felmérése szerint Hollandiában a legmagasabb a részmunkaidőben dolgozó édesanyák száma, a nők 86 százaléka vállal valamilyen munkát a családi teendők mellett.
“Be akarom bizonyítani, hogy a sikeres édesanyák nem azok, akik soha nem szembesülnek nehézségekkel, hanem azok, akik minden nehézség vagy kudarc ellenére sem adják fel, és minden egyes nap újra próbálkoznak erejükön felül, hogy a lehető legjobbat adják a gyerekeiknek, férjüknek, még akkor is, ha közben hibáznak. Amikor egy lakásfelújítás miatti stresszes időszak közepén úgy döntöttem, újra írni fogok, blogot kezdtem vezetni, mely először nem volt több egy egyszerű naplónál. Egy év alatt azonban nagyot fordult a világ és egyre többen kezdték olvasni.”
Barbarát a környezete biztatta, hogy folytassa az írást, mert bátorítást ad a saját élete, gyereknevelési kudarcai és sikerei megosztásával sok más édesanyának is, akik szintén nem tudnak megfelelni a külvilág által ránk erőltetett, tökéletes anyaság képének. Így kilépve saját árnyékából, elhagyva a biztonságos komfortzónáját, nekivágott élete nagy kalandjának.
“Bár a munkaerőpiacon nem szerepelek, sőt sokak szemében munkanélküli vagyok, én igenis dolgozom, ha mások szemében láthatatlanul is. Az anyaság egy folyton változó közeg, amiben tökéletességre törekedni szinte lehetetlen, én megelégednék azzal, hogy jó édesanya legyek. Írásaimban másokat is erre biztatok, merjenek elég jó édesanyák lenni. Nőnek születtem, örökre az is maradok, bár e szerepem a gyerekeim által egy másik dimenzióval is bővült, az anyasággal. De ez az új szerep nem homályosíthatja el létem alapját, a nőiességemet, mert anélkül édesanya sem lehetnék.“
(Fotók: http://momwithfive.com)