A harissa nem más, mint az arab világban elterjedt, erős paprikából készült csípős szósz, mely leginkább a nálunk is kapható Erős Pistára hasonlít. Persze az íze jóval intenzívebb és csípősebb. A gyömbéres, füstölt, vagy éppen mentás verziója pedig feledhetetlen ízorgiát okoz. Tunéziában annyira népszerűvé vált a csípős, fűszerpaszta, hogy ma már a tiszteletére fesztivált is rendeznek minden év októberében, ahol bemutatják a termesztés és feldolgozás fázisait, s ahol minden eme csípős szószról szól.
Tunéziát elsősorban gyönyörű tengerpartja, sivatagi túrái és friss datolyái miatt keresik fel a turisták elsősorban a nyári hónapokban. Ugyanakkor az ősszel érkezőket igazi gasztroélmények várják. Október illetve novemberben is szinte garantált, a napközbeni 22-28 fok, a tenger 20-24 fokos, éppen ezért ideális időszak a valódi pihenésre és a feltöltődésre. Ilyenkor kevesebb már a turista, az ide utazókat pedig jobbnál jobb gasztro programokkal várják.
Idén 2. alkalommal rendeztek Harissa fesztivált, ami a tradicionális Tunéziai csípős szósz előtt tiszteleg. Az ültetésnek, termesztésnek, és az elkészítési módnak, mára már több évtizedes hagyománya van. Harissa nélkül nincs étkezés Tunéziában. Eme különlegesség, talán leginkább a mi „Erős Pistánkhoz” hasonlít, bár íze sokkal intenzívebb és csípősebb. Változatos fűszerekkel megbolondítva, pl. mentával, gyömbérrel vagy kurkumával pedig egészen izgalmas ízvilágot tár elénk. A paprika iránti szeretet fesztiválján nem csak a felvonulásban, valamint a feldíszített hintókban gyönyörködhetünk, de ilyenkor az ország legjobb séfjei is bemutatkoznak egy-egy látványkonyhában rögtönzött bemutatón.
A harissa benne lévő kapszaicin tartalmának – mely a csípősségért felel – köszönhetően, rendkívül jó hatással van egészségünk megőrzésére, és a fertőzések leküzdésére. Ez a csípős paprikakrém pedig szinte mindenhez fogyasztható, amihez el tudjuk képzelni önmagában a csípős ízt. Ha pedig éppen nem fogáshoz társítjuk, önmagában, egy kis olívaolaj és friss kenyér társaságában is nagyon kellemes vendégváró falat.
Ha pedig gasztroélmény, természetesen nem mehetünk el szó nélkül a Tunéziában kapható mézédes datolya mellett sem, melynek csakúgy, mint a gránátalmának, ősszel van igazán szezonja.
Itt persze nem(csak) a hotelek all inclusive menüjének kóstolgatására gondolunk, hanem az olyan tradicionális vendéglátóegységek kínálatára is, ahova ritkán teszi be lábát turista. Pedig érdemes a helyiek javaslatát is kikérve körbenéznünk, hiszen a friss halak, olajbogyók, sajtok és datolyák kínálata mellett többféle különleges, ám a hazai szájízhez közelálló specialitást is megkóstolhatunk.
Tuniszi utunk során, természetesen kihagyhatatlan program volt a városközpontban található bazár, a Medina meglátogatása, ahol a táskák, fűszerek, gyümölcsök hatalmas választéka várt minket. Az óváros sikátoros kis utcáiban bukkantunk rá két gyöngyszemre is: az egyik egy elbűvölő tetőtéri kis étterem és kávézó volt, melyet a vásári forgatagban, nehezen fedeztünk volna fel, ha külön nem hívják rá fel a figyelmünket. Az El Ali Resto&CafeCulturel-ben nem is találkoztunk turistával, pedig a hely és a kínálata is egyedi és minőségi, kár kihagyni. A bazár másik megbújó gyöngyszeme, egy tipikus tunéziai étterem volt, melyet a Zitouna nagy mecsettől pár lépésre találtunk. A Fondouk El Attarin étteremben a tradicionális kuszkusz egy jó báránysülttel vagy frissen grillezett hallal, szintén kihagyhatatlan.
Tunézia egy igazi kikapcsolódás, feltöltődés, és egy gasztronómiai élménytúra az év minden időszakában, Budapesttől mindössze 2 órányi repülőútra szinte minden megtalálható itt, ami az aktív pihenést szolgálja.