2015 és 2016 folyamán a UNICEF egy igazán kiterjedt, komplex és reprezentatívnak tekinthető kutatást végzett a kiskorúak online jelenlétével kapcsolatban, melynek eredményeit nemrég publikálták. Vajon meglepő eredményekre jutottak?
Csaknem minden háztartásban ott van
A kutatók azzal a nyilvánvaló ténnyel indokolták a munkájuk jelentőségét, hogy a mai digitális kor gyermekeinek az életére egészen más hatással van az internet és az ezen keresztül rohamos léptekben globalizálódó, online kultúra, mint bármely más generáció tagjaira. Azonfelül vitathatatlan tény az is, hogy mostanra az internethasználat penetrációja eddig sosem látott méreteket ért el, az európai, észak-amerikai és ausztrál kontinensen élő emberek 80%-ának van internet hozzáférése, ez pedig önmagában elegendő indok ahhoz, hogy megkülönböztetett figyelemmel kövessük a nethasználati szokások változásait, valamint azoknak az életünkre, a gazdasági és társadalmi folyamatokra gyakorolt hatását.
A Global Kids Online projekt célja az volt, hogy létrehozzon egy megbízható, nemzetközi mintára épülő, hatalmas, de jól strukturált adattömeget, amely nem csupán most, hanem később, egyes hosszútávú vizsgálatok során is hasznos lehet. Fókuszukban a gyerekeket érintő, internet hozzáféréssel kapcsolatos veszélyek, lehetőségek és joggyakorlat állt. Mindeközben nem feledkeztek meg arról, hogy egy világszintű felmérés esetén bizonyos országokban nagyon eltérő eredményekre juthattak, ennélfogva az adatokat nem egyszerűen átlagolták, hanem minden esetben súlyozva értékelték.
A hozzáférés lehetőségei és veszélyei
Legelőször a kutatók azt vizsgálták, hogy a gyerekek miként jutnak hozzá az internethez. Az eredmények azt mutatták, hogy napjainkban a fiatalok túlnyomórészt otthonról, mobileszközök segítségével neteznek, mely így kimondottan privát tevékenységnek számít, ez viszont nehezíti a szülők és gondozók dolgát, amennyiben a látott tartalmak feldolgozásában a gyerekek segítségére szeretnének lenni. A következő fontos vizsgálati pont az elért tartalmakra vonatkozott: az adatok alapján úgy tűnik, a fiatalok rendszeresen kutatnak számukra releváns információk után a neten, a tudásuk tehát bővül az internet segítségével. A kérdés csupán annyi, hogy az esetek hány százalékában válogatnak sikeresen a világhálón megtalálható minőségi és hiteles, valamint a téves vagy egyenesen félrevezető információk között.
Tanulságos eredménynek tűnik az is, hogy a fiatalabb internethasználók nem bírnak az idősebbek digitális képességeivel. A legkisebb internethasználók korántsem mozognak annyira otthonosan az online világban, mint a kamaszkorú, nagyobb tapasztalattal rendelkező társaik, különösen ami a talált információ hitelességének eldöntését illeti. Ez pedig továbbvezet bennünket az internethasználat lehetőségeinek és veszélyeinek a kérdésköréhez. A felmérésben megkérdezett gyerekek nagy része – különösen az idősebb korosztályhoz tartozók – magabiztosan állították, hogy tisztában vannak az adatvédelmi beállítások mikéntjével, mi több, bizonyos esetekben sokan már 12-14 éves korukra beérik a szüleik tudásszintjét és naprakészségét ebben a témában.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a gyerekek meglehetősen magas százaléka találkozik közvetlenül idegenekkel az interneten
– ez persze nem jelenti azt, hogy minden esetben rossz szándék áll a háttérben, sem azt, hogy ezekből az online összeakadásokból valós, személyes találkozók is lesznek, a UNICEF munkatársai azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a preventív edukáció a legfontosabb és leghatékonyabb eszköz a kezünkben ahhoz, hogy megvédjük a gyerekeket attól a nagyon is valóságos veszélytől, amely az interneten történő kapcsolatlétesítések jelentenek.
Sokan számoltak be arról, hogy valamilyen az online térben történt esemény felzaklatta vagy rendszeresen bosszantja őket. A felsorolt példák egészen sokfélék: a kéretlen reklámoktól és a váratlanul felugró, pornográf tartalmú hirdetésektől kezdve a (szexuális) zaklatásig, az ijesztő vagy kellemetlen képekig, hírekig terjed a sor, de jelentős hányaduk jelezte azt is, hogy zavarónak találja, ha az emberek túlontúl sok személyes információt osztanak meg.A nem kívánt, váratlanul megjelenő szexuális tartalomnak való kitettség a felmérés szerint lassan ugyan, de csökken, ezzel kapcsolatban az adatvédelmi beállítások, bizonyos szoftverek és applikációk (például a reklámtartalom tiltása), valamint a felnőtt társadalom gondos figyelme sokat segít.
Az egyik legfontosabb megállapítás, amely a vizsgálatból kiderül, azonban további messzire vezető kérdéseket vet fel, amellett hogy ismét a felnőtt, szülői és pedagógusi felelősség kérdését veti fel, illetve annak korlátaira mutat rá. Eszerint a gyerekek döntően egymástól, az egykorú társaktól szeretnek segítséget és támogatást kérni az online világban szerzett tapasztalataikkal és problémáikkal kapcsolatban. Bizonyos hányaduk saját bevallása szerint szükség esetén a szüleihez fordul, legkevésbé más tekintélyszemélyek, például tanárok, pedagógusok iránt vannak bizalommal ebben a témában. A UNICEF felmérése ilyen módon nem hozott nagyon meglepő eredményeket a korábbi, hazai vagy kisebb-nagyobb európai, illetve amerikai fókuszú kutatásokhoz képest, a létrejötte azonban nagy előrelépést jelent a későbbi hosszútávú, reprezentatív vizsgálatokhoz.
Szöveg: Dombai Dóra