Egy ideális világban, ha felmerül egy probléma, nem esünk egymás torkának, hanem végiggondoljuk az okokat és a következményeket, sőt, talán vállaljuk a kockázatot és beleképzeljük magunkat a másik helyzetébe. A problémamegoldáshoz és az érzelmeink kezeléséhez nincs szükség egyébre, mint a figyelmünkre, az együttérzésünkre és a türelmünkre.
Mindig is különösen foglalkoztatott bennünket, hogy hogyan tudjuk hatékonyan kezelni a konfliktushelyzeteket és hogyan tudunk megértőbben, figyelmesebben kommunikálni. A munkánk során rengeteg emberrel tartjuk a kapcsolatot, rengeteg embernek kell az igényeit megfontoltan és odafigyelve kezelnünk. Önképzés és folyamatos odafigyelés nélkül könnyebben megtörténik, hogy hibázunk és rosszul értelmezünk egy-egy szituációt. A Gordon-módszer azonban nem csak az üzleti életben, a munkában, de a családi, baráti, és romantikus kapcsolatainkban is nagy segítséget nyújthat. Kiss Évával, a Gordon Kiadó és Tréning ügyvezetőjével beszélgettünk.
A Gordon-módszer esszenciája
Ez a módszer olyan szemlélet és kommunikációs eszköztár, mely a fontos kapcsolatainkban hat: családi, iskolai, munkatársi, üzleti viszonyainkban egyformán használható. Egyrészt a figyelmünket fokozzuk, fejlesztjük, hogy gondolati és érzelmi szinten jobban, pontosabban értsük egymást, másrészt a saját szándékainkat, elvárásainkat, vállalásunkat fejezzük ki világosan, még akkor is, ha az esetleg kellemetlen.
“A módszer tanulása során feltérképezzük az emberi érintkezés lehetséges változatait, a problémagazda szempontjából. Azt kérdezzük: kié a probléma? Ha például a tanító szerint a gyermekünk beszélgetéssel zavarja az órát, a tanítóé a probléma. Amit én, mint szülő értő figyelemmel hallgatok meg, és azon tanakodunk közösen, mitől változhat meg a kettejük helyzete a tanítási időben. Ez talán meglepő, mert ahhoz vagyunk szokva, hogy magunkra vesszük a tanító jelzését (átvesszük a problémáját), és otthon megpróbálunk lelkére beszélni a gyereknek, hogy emberelje meg magát, és viselkedjen jól az iskolában. Valójában nem tudjuk megoldani ezt a problémát, hiszen nem vagyunk ott, nem vagyunk kompetensek. Szeretnénk, ha a gyerek boldogulna, szánjuk a tanítót, szégyelljük magunkat, hogy ilyen vásott gyerekünk van. Ezt a sok érzelmi tartalmat is kivesézzük a Gordon tanfolyamon, hogy megértsük, mi játszódik le bennünk életünk hasonló szituációiban.
Aztán eldöntjük, hogy mit is akarunk megtanítani a gyereknek: hogy figyeljen, mert akkor a suliban megérti az anyagot, és alig kell tanulnia otthon? Hogy legyen kedves és udvarias, mert az a jó? Hogy feleljen meg az elvárásoknak, mert akkor kap elismerést? Hogy igenis kérdezzen, mert az táplálja a tehetséget? Ez így már komoly, valódi kapocs gyerek és szülő, szülő és pedagógus között, nem pedig üres klisék ismételgetése, amit a gyerek egy idő után süket füllel fogad.
Nagyon érdekes az is, hogy a konfliktusok sem egyformák. Egészen más, ha konkrét igény sérül (például füst szagú lesz a ruhám, ha a párom cigizik), és más, ha a tizenéves gyerekemet akarom rávenni, hogy sose gyújtson rá. Az első eset talán könnyebb, hiszen nem akar nekem rosszat, rá tud gyújtani messzebb is, a második viszont nehezebb: a tini a cigizéssel a többiekhez tartozást is megéli. Meg azt is mondja, ez az ő teste, azt tesz, amit akar.
A Gordon tanfolyamon tanuljuk meg azt is, hogyan beszélgessünk vele, hogy elfogadjon valamennyit a nézeteinkből. Tény, hogy a ráerőltetett értékrendtől inkább szabadulni akarnak, a megvitatott, szabadon választottat jobban magáénak érzi gyerek, felnőtt egyaránt” – meséli Éva.
Ebben az esetben nem egy mondvacsinált önsegítő módszerről van szó, a Gordon esetében feltárul előttünk az a világ.
Amit eddig nem vettünk észre, mert túlságosan lekötött bennünket az, hogy magunkra vegyünk a világ összes gondját, vagy épp ellenkezőleg, folyton mást hibáztassunk a rosszul elsült helyzetek miatt. A Gordon-módszer kinyitja a szemünket, hogy tisztábban lássunk mindössze úgy, hogy rávilágít az árnyékban meghúzódó részletekre.
v
Gyakorlatiasság mély filozófiai gyökerekkel ötvözve
Éva azt mondja, amikor megismerték Dr. Thomas Gordon munkásságát, egyből érezték a kiadónál, hogy ezt a módszert érdemes a világ minden táján élőkkel megismertetni. A módszer a világon már hatvan országra kiterjed, Magyarországon már 1989 óta oktatják, 1992 óta pedig a könyveket is kiadják magyar nyelven. Eddig hat kötet jelent meg: P.E.T. Szülőknek, T.E.T. Tanároknak, V.E.T. Vezetőknek, N.E.T. Nőknek, Tanítsd gyermeked önfegyelemre! szülőknek és nevelőknek, végül pedig Emberi kapcsolatok, a szerző életművének összegző könyve. Kiadás előtt áll az orvos-beteg kapcsolatról írott kötet.
„Előfordul, hogy Dr. Gordon Credo-ját olvassák fel az esküvői fogadalom előtt. Szépen, tisztán fogalmazza meg két ember vállalását egymás személyisége, boldogulása iránt, a szabadság eszménye menten. Nem csoda, hogy az ausztrál képviselőház kétszer jelölte Nobel-békedíjra Dr. Thomas Gordont, módszerének a társadalmi együttműködésre gyakorolt pozitív hatása miatt.”
A tréningeken az elméleti oktatás után nagyon egyszerű beszédmódokat próbálhatnak ki azonnal a résztvevők, melyet rögtön tesztelhetnek is. Hétről hétre friss tapasztalatokkal gazdagodnak a résztvevők és minden alkalommal átbeszélik, hogy hogyan lehetne másképp mondani valamit, hogyan lehetne hatékonyabb a kommunikáció. A tudás gyakorlati és azonnal használható, fejleszthető.
Ugyanakkor szeretik kiemelni, hogy a módszer nem egy olyan recept, ami minden esetben teljesen ugyan úgy működik, hiszen minden ember más. A módszer egy útmutatás, amihez a mi fáradtságunkra és emberismeretünkre is szükség van, hogy az alapokat személyre tudjuk szabni.
„Nagyon fontos, hogy mindeközben emberi és vidám. Megmondhatom a gyerekemnek, hogy fogalmam sincs, mit kéne tennem, de amit eddig tettem, mar nem akarom: sem kiabálni, sem tévémegvonással fenyegetőzni, de ráhagyni sem akarom, miközben a szobámban dúlok-fúlok. Ez megdöbbentő relevancia a gyerek számára. Több, mint tizenöt éve segítek örökbefogadó szülőknek nevelési és kommunikációs problémáik megoldásában. A Gordon-módszer megoldásközpontú, pozitív kommunikációra ad lehetőséget.”
(X)
(szöveg: Hangai Lilla)