Idén mi is kilátogattunk az EFOTT-ra a pénteki napon. Noha a programokból igyekeztünk előre felkészülni (link programajánló), alaposan feltérképeztünk a helyszínen is mindent. Sajnos a heti jegyeseknek nem kedvezett végig az időjárás, de nekünk szerencsénk volt, délután nagyon kellemes napos idő volt, az eső csak az este legvégén kapott el minket. A szervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy felvegyék a versenyt a sártengerrel, így a napot gumicsizma nélkül is túl lehetett élni.
Civil Tér és sport minden mennyiségben
Délután leginkább a sport programoké és a Civil Téré volt a főszerep, itt volt a legnagyobb élet. Szurkoltunk az éppen a wakeboarddal ismerkedő lánynak, a strandröplapda bajnokság résztvevőinek, láthattuk végre, hogyan játsszák a teqballt, tájékozódhattunk a vívás és a jéghoki szépségeiről, ezután pedig leesett állal ámuldoztunk a street workout kondiparknál gyakorló srácok teljesítményén. A Civil Térnél megismerkedtünk közelebbről a startupokkal, akik pedig még felsőfokú tanulmányok előtt állnak azoknak érdemes volt végisétálni a kitelepült egyetemek standjai között és tájékozódni a lehetőségekről.
Változatos gasztronómiai élmények
Ami a gasztronómiai kínálatot és az italárakat illeti, teljesen elégedettek voltunk. A trendi street food kínálat mellett figyeltek arra, hogy elérhetőek legyenek a tipikus strandon megszokott ételek, az egészséges alternatívák és a klasszikus fesztivál étkek is, sőt reggelire akár rántottát is tudtunk volna kérni. Az italárak nagyjából olyan szinten mozogtak, mint egy átlag budapesti vendéglátóhelyen, így nem igazán érte meg élet-halál harcot vívni azért, hogy egy-két üveg bort becsempésszen valaki a rendezvényre. Több nagy borászat is kitelepült a területre, így akik minőségre vágytak, azok is elégedettek lehettek a kínálattal. A fesztivál idén készpénzmentes volt, amit valaki szeret, van aki nem, minden esetre rengeteg feltöltő pont volt, így nem vett el sok időt a sorban állás.
Fantasztikus koncertek
A programok összeállításánál nagyon örültünk annak, hogy a mi nagy kedvenceink egymást követő idősávokban léptek fel, így kényelmesen átjuthattunk egyik helyszínről a másikra. Felvezetőként Dombóvári István előadásába hallgattunk bele, aki aktuális témával, a fesztiválokkal indított, de nem váltott ki számomra túl nagy szimpátiát, hogy a Balaton Soundon történt esettel viccelt, így nem ez lett a nap csúcspontja. A Mary Popkids viszont a nagyszínpad első fellépőjeként nagyon jó hangulatot varázsolt körénk, sajnos eddig nem ismertem sok számukat, de ettől függetlenül nem tudtam nem mozogni a zenére. Ezután a Magashegyi koncerten varázsolt el Bíborka hangja és lénye, számról-számra, újra és újra. Az igazi tömeg a nap első külföldi fellépőjére, a Rudimental-ra érkezett meg, ami nem is csoda, hiszen hatalmas bulit csináltak, elhangzott az összes nagy kedvenc és öröm volt nézni azt az energiát és játékosságot is, ami a színpadi jelenlétüket jellemezte. A mikrofont és a hangulatot a Wellhellonak adták át, akik nem hagyták, hogy egy percre is leálljon a party, a csöpögő eső senkit nem akadályozott abban, hogy kívülről fújja a slágereket és élvezze a koncertet. Ezután levezetésnek a fedett Rauch aréna Ocho Macho koncertjét választottuk, ahol a srácoknak köszönhetően ismét nem számított, hogy nem ismerem a számokat, vitt magával a ritmus és a hangulat. Ez után a nap után biztosra veszem, hogy jövőre is ott a helyünk.
(Szöveg: Józsa Dorottya)