Mint sok más egészségtudatos ember, én is évek óta kutatom a számomra tökéletes étrendet, egészségem megőrzésének és javításának természetes módszereit. A nyugati orvostudomány vegyszerekkel teli gyógyszereire már rég nemet mondtam, valódi alternatívát viszont sokáig nem találtam.

Indiai utazásom során sikerült közelebbről megismerkednem a világ egyik legátfogóbb alternatív orvostudománya, az 5000 éves múltra visszatekintő Ájurvéda alapelveivel, ami már ez alatt a rövidke 2-3 hónap alatt is óriási pozitív változásokat hozott az életembe.

Első, minden további tanulmányomat megalapozó Ájurvéda ismereteimet a Mysore Ayurveda Retreat and Training (http://www.mysoreayurveda.in) nevű intézmény Ájurvéda és táplálkozástudomány című kurzusán szereztem. Tanáromnál, a mindig derűs és kiegyensúlyozott Dr. Chitra Lekhánál alkalmasabb személyt  el sem tudnék képzelni ennek a hihetetlenül gazdag és sokrétű tudományágnak a bemutatására. Dr. Chitra, aki az intézmény vezetője és egyben alapítója is, nem csupán nagy tudású és hiteles szakember, de emellett fantasztikusan türelmes tanár is, és több mint 15 évnyi aktív munkatapasztalat után még mindig árad belőle a szakmája iránti őszinte lelkesedés. A kurzus végeztével úgy éreztem, hogy a Womanity olvasóinak is feltétlenül meg kell ismerkedniük ezzel az inspiráló, tradicionális értékeket képviselő mégis modern üzletasszonnyal, így felkértem egy rövid interjúra.

Dr. Chitra, hány évig tanul egy Ájurvéda orvos, illetve milyen a státusza az indiai társadalomban egy modern nyugati orvostudományt gyakorló orvossal szemben?

A alapképzés 5 és fél évig tart, amelyet aztán 3 éves specializáció követ, amennyiben az orvos még folytatni kívánja tanulmányait. A mai Indiában az Ájurvéda és a nyugati orvoslás egyaránt élvezi az állam támogatását, így az emberek maguk dönthetik el, hogy kihez fordulnak. Bár a 20. század második felében a nyugati módszerekkel szemben az Ájurvéda kezdett háttérbe szorulni, ma egyfajta visszatérés figyelhető meg a gyökerekhez: újra egyre többen választanak Ájurvéda orvost modern helyett, és a szakma népszerűsége is évről évre növekszik.

 

Mi az alapvető különbség az Ájurvéda és a modern orvostudomány módszerei között?

A legfőbb különbség az, hogy míg a modern orvoslás betegségeket, addig az Ájurvéda egyéneket kezel: ahhoz, hogy egy testi tünet értelmezhető legyen, tekintetbe kell venni a személyt és az ő egyéni testi-lelki adottságait. Ugyanaz a tünet két különböző személynél más-más okokra vezethető vissza, ami különböző kezelést kíván meg. Az ájurvédikus orvosok nem a betegséget kezelik, hanem az azokat kiváltó okokat. Gyakran súlyosnak látszó tünetek egyszerű étrend- és életmódváltással orvosolhatók, máskor komolyabb beavatkozásokra, mély tisztítókúrákra van szükség. 

 

Szintén nagy különbség, hogy míg a nyugati gyógymódok a már beteg embert kezelik – hiszen miért is tömnénk magunkba vegyszereket, ha nem vagyunk betegek? -, addig a legtöbb ájurvédikus kezelést megelőző jelleggel is lehet alkalmazni.

 

Ha tudjuk, hogy valamilyen típusú betegségre hajlamosak vagyunk, akkor gyógynövény-készítményekkel és különböző külső kezelésekkel és tisztító kúrákkal már előre gondoskodhatunk annak megelőzéséről. Évi egy mélytisztító kúra pedig minden egészséges embernek javasolt.

Az étkezés tekintetében milyen tippeket tudnál adni a Womanity olvasóinak? Van egyáltalán általános recept a kiegyensúlyozott, egészséges étrendhez?

Az ájurvédikus étrend alapvető szabálya a rendszeres étkezés. Ez legtöbb ember esetében napi háromszori étkezést jelent, de gyakran két étkezés is elegendő. Egy-egy étkezés rendszeres kihagyása valakinél komoly gondokat idézhet elő, másoknak pedig semmilyen problémát nem jelent. Folyadékszükségletünk nagy részét az étkezések között vegyük magunkhoz, s ugyanez vonatkozik a gyümölcsfogyasztásra is. Az Ájurvéda szerint a nap főétkezése az ebéd, amelyet a déli órákban javasolt magunkhoz venni, ugyanis emésztésünk ekkor a legerősebb. Ekkor javasolt a nehezebb ételek fogyasztása, míg a reggelire illetve a vacsorára könnyebben emészthető – lehetőleg frissen elkészített főtt fogások tesznek jót a szervezetnek. Bár ezek az általános tippek – különböző mértékben – mindenkire érvényesek -, a porciók nagysága illetve az egyes étkezések tartalma egyénenként változó.

Étrendünk összeállításakor több szempontot is figyelembe kell vennünk: saját testtípusunk és egyéni fiziológiai jellegzetességeinken kívül életkorunk, földrajzi elhelyezkedésünk, életmódunk, az aktuális évszak, napszak stb. is fontos szerepet játszik. Ugyanannak az embernek különböző ételek tesznek jót télen és nyáron, különböző életfázisokban illetve napszakban. Emellett pedig az is igaz, hogy ami az egyikünk számára orvosság, az másikunknak méreg. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az ember tisztában legyen saját születésétől fogva állandó alkatával, testtípusával (dosha).

 

Hogyan vélekedik az Ájurvéda pl. a vegetarianizmusról?

Az Ájurvéda által használt gyógyszerek és egyéb készítmények többsége gyógynövényekből és különböző olajokból állnak. Bár nagyrészt növényi alapú készítményekről van szó, és az alapvető étrend is növényi alapú, szükség esetén hús illetve egyéb állati eredetű anyagok is felhasználásra kerülnek. A ghee vagyis “tisztított vaj” az Ájurvéda egyik leggyakrabban használt, szinte gyógyszerként tisztelt zsiradéka.

 

Hogy mennyi állati eredetű táplálékra van szükségünk, illetve hogy van-e egyáltalán szükségünk rá, nagyrészt “prakrutink”, vagyis születési alkatunk határozza meg.

 

Ha tisztában vagyunk alapvető felépítésünkkel, amely testi-lelki jellemzőinket meghatározza, akkor sokkal könnyebben ismerjük fel a különböző természetes tényezők (kor, földrajzi elhelyezkedés, évszakok változása stb.), illetve helytelen életmódunk és étrendünk által előidézett devianciákat is, és egyszerű életmódváltással jelentősen javíthatunk életminőségünkön és egészségünkön.

Tudom, hogy ez első hallásra rendkívül bonyolultnak hangzik, de a kezdeti  tanulási fázis után már csak a testünk jelzéseire figyelve is ki tudjuk választani a helyes táplálékot nap mint nap.

 

Te anno miért választottad ezt a hivatást?

Legfőbb inspirációt a nagymamám jelentette, aki gyerekkoromban különböző gyógynövényekből egyszerű orvosságokat készített, amikor lázasak voltunk vagy köhögtünk. Mindig is a lágyabb, behatolást, vágást vagy operációt nélkülöző gyógymódok érdekeltek, épp ezért a modern orvosi pálya soha nem volt számomra opció. Nagyon szeretem a természetet, és hiszek annak gyógyító erejében. Elsősorban a gyógynövények érdekelnek és azoknak az emberi szervezetre kifejtett jótékony hatásai, éppen ezért választottam specializációként az általános gyógyászat szakirányt.

 

Milyen más szakirányok léteznek még? A nyugati orvosláshoz hasonlóan az Ájurvédán belül is számos különböző területre specializálódhatnak az orvosok?

Természetesen. Összesen 8 különböző terület létezik: általános gyógyászat, gyerekgyógyászat, pszichiátria, fej és nyak betegségeivel foglalkozó ág, sebészet, toxikológia, szexológia, vagyis a reproduktív szervekkel foglalkozó terület valamint az egészség és fiatalság megtartására koncentráló ágazat.

Az egyetem befejezése után rögtön tudtad, hogy a tanítás a te utad?

Nem. Először jó 10 éven keresztül saját praxisomban dolgoztam: mindenféle problémákat kezeltem különböző gyógynövény-készítményekkel – gyakorlatilag épp úgy praktizáltam, mint egy modern háziorvos, csupán a gyógyítás eszköze volt más. Ez idő alatt viszont rá kellett jönnöm, hogy ami igazán érdekel, az nem annyira a betegségek kezelése, mint inkább azok megelőzése. Ahhoz pedig, hogy meg tudjuk előzni a betegségek kialakulását, először is a megfelelő információk birtokában kell lennünk. Így kezdett  lassan motoszkálni a fejemben a különböző kurzusok gondolata.  Bár legtöbb kollégám egyértelműen rossz ötletnek tartotta az Ájurvéda tudományának laikusoknak szóló leegyszerűsített oktatását, én mégis kitartottam az ötlet mellett, és több éves előkészület után 2012-ben végre megnyitott a MART (Mysore Ayurveda Retreat and Training).

 

Mi jelentette a legfőbb nehézséget a kezdeti időszakban?

Tulajdonképpen maga az intézmény megnyitása nagyon simán ment. Abban az időben, amikor az ötlet először megfogalmazódott bennem, kicsi gyerekeim voltak, és mivel a család számomra mindig is prioritást jelentett, lassan haladtam az előkészületekkel. A kurzusok anyagainak elkészítése – az eredeti szanszkrit szöveg leegyszerűsítése és angolra fordítása szó szerint évekig tartott. De nem bántam, mert minőségi munkát akartam végezni anélkül, hogy a családomat háttérbe szorítanám. Aztán onnantól, hogy elkészült a honlap és elkezdtem az oktatást – az első időben még saját otthonomból -, hónapról hónapra mindig akadt érdeklődő. A Mysore-ba érkező főként külföldi jógik között szájról szájra terjedt az iskola híre, és hamarosan megengedhettem magamnak, hogy kibéreljek egy ingatlant a város spirituális központjában, Gokulamban, és felvegyek néhány masszázsterapeutát, hogy segítsék a munkámat. Ma minden hónapban többféle kurzust indítunk, és masszázs kliensekben sincs hiány.

Hogy oldod meg, hogy a saját üzlet mellett a családodra is maradjon időd?

Ahogy korábban említettem, számomra a család a legfontosabb. A munkaidőmet szigorúan délelőtt 10 és este 6 óra közé korlátozom, így mire a gyerekeim az iskolából hazaérnek, én is otthon vagyok. Csakis így tudom megtartani a szükséges egyensúlyt a munka és a magánélet között. Számomra a harmonikus élet jelenti a sikert.

 

 

Szöveg, fotók: Nagy Nóra