Nagyon sok helyen foglalkoztak már azzal, hogy mitől lesz igazán romantikus és átélhető egy-egy filmjelenet, és mik voltak a filmtörténet legromantikusabb csókjelenetei. Pedig a világirodalom is bővelkedik meghitt vagy éppen felkavaró, érzéki pillanatokban, amik megborzongatják az arra fogékony olvasót.

Íme néhány csókjelenet, amitől mindenki garantáltan elolvad.

1.Roger Martin du Gard: A Thibault család

A XX. század Háború és békéjének is nevezett alkotás finom lélektani realizmussal ábrázolt karakterei rendkívül érzékenyen megrajzolt szerelmi viszonyokba bonyolódnak: elég csak a kényelmes, ám kissé unalmas nagypolgári életet élő Antoine és a vad és öntörvényű Rachel kapcsolatára, vagy a Daniel és unokatestvére, Nicole közötti beteljesületlen szerelemre gondolnunk.

A regény legromantikusabb kapcsolata azonban kétségtelenül Antoine öccsének, a független, lázadó anarchista forradalmárnak, Jacques-nak, és az érzékeny lelkű, szelíd Jenny-nek a viszonya. A fiatalok gyerekkoruk óta ismerik egymást, hiszen Jenny bátyja, Daniel Jacques legjobb barátja. Jenny kezdetben ellenségesen viselkedik Jacques-kal, hiszen úgy érzi, a fiú elrabolta tőle a testvérét. Ám később rájön, hogy milyen sok közös vonás van közte és a fiú között, és egy hosszúra nyúló erdei séta során igazán közel kerülnek egymáshoz.  Bár a fiatalok csak évekkel később lesznek egymáséi, a regény legromantikusabb csókjelenete mégis ekkor történik meg, miután Jacques hazakíséri Jenny-t.

 

A fiú megpillantja a falon a lány árnyékát, „arcélét, nyakszirtjét, összecsavart haját, állát, még szája kifejezését is” (Benedek Marcell fordítása),

 

és egy hirtelen gondolattól vezérelve vakmerő módon megcsókolja az árnyékot. Mindkét fiatal megijed attól, hogy elfojtott érzelmeik egy pillanatra napvilágra kerültek, ezért Jenny befut a házukba, Jacques pedig eltűnik az éjszakában.

book3

2. Orhan Pamuk: Hó

A Nobel-díjas török író legtöbb regényében az európai világi kultúra és az iszlám Törökország hagyományainak ütközését választja központi témául. Pamuk 2002-ben írta meg Hó című regényét, amiben a Németországban élő török költő, Ka édesanyja temetése miatt hazatér Isztambulba, majd mondvacsinált indokkal- arra hivatkozva, hogy riportot készít a térség rejtélyes öngyilkosság hullámáról, ami kizárólag fejkendős lányokat érint- gyerekkorának színhelyére, Karszba utazik, hogy találkozzon fiatalkori szerelmével, Ipekkel.

A regényben talán az a legmegkapóbb, hogy ezúttal a társadalmi sztereotípiákkal szembemenve nem egy nő, hanem egy sokat tapasztalt férfi sző magában romantikus álmokat. Kának ugyanis semmi alapja nincs arra, hogy a boldog közös jövőben reménykedjen, hiszen legalább egy évtizede nem látta a nőt, azóta nem is beszéltek. A kissé kiábrándult, a sok szerelmi csalódástól megkeseredett asszonyazonban végül enged az őt ostromló férfinak, és bár azt mondja, nem lehetnek egymáséi, míg az apja is ott van a házban, azért hagyja, hogy Ka megcsókolja. Még a csókjelenetnél is romantikusabb talán a pár első szerelmes együttléte: Ka rendkívül furfangos módon csalja el az apát, Turgot bejt a család otthonául szolgáló szállodából, ami különösen azért nagy dolog, mert a férfi egyébként évek óta nem teszi ki a lábát a házból. A jelenet rendkívül kifejezően bizonyítja, mi mindent meg tud tenni egy férfi az áhított nőért.

 

3. Byron: Don Juan

A legérzékibb csókjelenetek felsorolásából természetesen nem hagyhatjuk ki az angol romantikus költészet egyik óriását, Lord Byront sem. A szerző maga is a féktelen szerelem híve volt, számtalan viszonyából több törvénytelen gyermeke is született, sőt, féltestvérét, Augustát is teherbe ejtette.

Ami pedig a legjobban megírt csókjeleneteket illeti: felejthetetlen a Don Juan című mű egyik jelenete, Hajdé és Juan érzéki részletességgel leírt csókja, amihez nem is lehetett volna festőibb hátteret elképzelni, mint a vérvörös, romantikus alkonyt.

„Mély, hosszu csók… az ifjuság, a báj,

A szerelem hő csókja; benne forr

Mindhárom, mint góczpontban a sugár;

Nem szűl ily csókot csak az ifju kor,

Ha minden ér szabad kényünkre áll,

A tomboló vér mint tűzláva foly

S minden csók egy szív-rengés…!Hosszusága

Adhat mértéket, hogy a csók mi drága.

 

A hosszuságban tartósságot értek.

Ég tudja, meddig tartott az övék,

De azt tudom, hogy ők semmitse’ mértek

És szájukat mérték nekűl tevék

Egymásra folyton…Semmitsem beszéltek,

De szem szemet szív, ajk az ajk hevét.

Mint rajzó méhek csüngtek össze, – és

Bimbó-szivükből forrt számukra méz.”

(Byron: Don Juan, Ábrányi Emil fordítása, részlet)

 

4. IanMcEwan: A gyermektörvény

A világhírű Vágy és vezeklés szerzője, IanMcEwan az elfojtott, ám később tragikus erővel kitörő érzelmek mestere. A magyarul nemrégiben megjelent műve, A gyermektörvény a kiégett és idősödő bírónő, Fiona Maye története, aki egyik ügyfele, a tizenhét éves, elbűvölően szép Adam hatása alá kerül. A bírónő kilép a törvény által meghatározott szerepéből, és hatáskörét túllépve próbál segíteni a fiún, majd amikor Adam követni kezdi, és az otthonában is felkeresi, nem tud ellenállni a kínálkozó pillanatnak.

 

„Az volt a szándéka, hogy arcon csókolja, de ahogy fölfelé nyújtotta a nyakát, Adam pedig kicsit lehajolt, szinte súrolva arcával az arcát, a fiú elfordította a fejét, és találkozott az ajkuk. Elhúzódhatott volna, hátraléphetett volna azonnal. Ő azonban védtelenül tovább élte a pillanatot. A bőrrel érintkező bőr érzete eltörölt minden választási lehetőséget.” (Lukács Laura fordítása)

 

A tabudöntögető fordított Lolita-történet főszereplője azonban végül nem lépi túl a törvény által megengedett kereteket, lemond a fiúról, és végül válságba került házassága is rendeződik.

 

5. Louisa May Alcott: Kisasszonyok

A legromantikusabb szerelmi viszonyok felsorolásából nem maradhatnak ki a legnépszerűbb lányregények sem: elég csak Louisa May Alcott klasszikusára, a Kisasszonyokra gondolnunk. A főszereplő, Jo és Laurie kapcsolata barátságként indul, de az olvasó végig sejtheti, hogy ennél azért többről van szó. Amikor Jo testvére nagyon beteg lesz, és Laurie segít hazahívni a nővérek épp távol levő édesanyját, a fiú egy pohár borral igyekszik megnyugtatni a zokogó Jo-t, majd megöleli és megcsókolja. Talán ez az a pillanat, amikor Jo felismeri, hogy beleszeretett Laurie-ba, ám igyekszik leplezni az érzéseit, a bort okolja azért, hogy elgyengült,és hazaküldi barátját. A kapcsolat végül Jo hosszú tartózkodásnak köszönhetően nem teljesedik be, és Laurie végül a lány húgát, Amyt veszi el feleségül. Ebből egyértelműen levonható a tanulság: nem jó sokáig rejtegetni az érzelmeket, mert az ember bizony könnyedén hoppon marad.

book1

+1.Grimm testvérek: Békakirály

Az utolsó csókjelenet egy érdekes kakukktojás: még ma is sok kislány álmodozik arról, hogy a csúf béka egyszer csak jóképű herceggé változik. Azt azonban kevesen tudják, hogy a német folklórból gyűjtött mese eredeti változata korántsem volt ennyire romantikus. Az eredeti történetben ugyanis a hercegnő a falhoz vágta, lefejezte, majd megégette a békát, aki a hosszú tortúra következtében változott vissza emberformájú uralkodóvá. Talán mindenkinek- a békáknak és az elvarázsolt hercegeknek is- jobb, ha a mese romantikusabb változatánál maradunk.

 

(Szöveg: Izsó Zita)