Szalvéták, üdvözlőlapok. Sálak és hűtő mágnesek. Táskák és cipők. Bizony, a legtöbb nőben ott lakik egy mini Carrie Bradshaw, ha a cipőkről, ruhákról, ékszerekről, vagy más, amúgy hasznavehetetlen csecsebecséről van szó. Gyűjtőszenvedély – szinte mindannyiunk szíve megdobban a kifejezés hallatán.
Mi, nők valahogy úgy vagyunk kódolva, hogy pénz helyett mindig valami mást gyűjtünk, ami mások számára sokszor hasznavehetetlen, ám mi egyszerűen képtelenek vagyunk élni nélküle. Egyszerűen „rákattanunk” valamire, legyen az értéktelen, de inkább drága holmi, s ha megvan szenvedélyünk tárgya, akkor egyszerűen szükségünk lesz rá, méghozzá minél több kell belőle.
Eme sorok lelkes írójaként bevallom, több évtizedes szerelmet ápolok az ékszerekkel, méghozzá a fülbevalókkal. Hatalmas ékszeres dobozokban sorakoznak a bedugós fülik, külön szekrényben tárolom a hosszú, lógós díszeimet, s a sokszor hordott, kedvenc fülbevalóim természetesen egy külön ékszerdobozkában pihennek. Az sem tántorított el, hogy jó-néhány éve egy teljes kollekcióm odaveszett egy kirándulás alkalmával. S az sem zavar, hogy sokszor azon veszem magam észre, már egy hete ugyanabban a fülbevalóban parádézom. Egyszerűen kell: lázasan böngészem a kedvenc ékszerészeim oldalait, vagy éppen felkerekedek, és ellátogatok a jól bejáratott üzleteimbe. Körülbelül ötven pár – javarészt ezüst – díszem van, s ezzel még mindig csak hamvas kezdő lehetek egyes gyűjtőkhöz képest. Legendásan hatalmas cipőgyűjtő volt az egykori Fülöp-szigeteki diktátor felesége: Imelda Marcos 3000 pár topánkát tárolt a gardróbjaiban. Ám nem kell messzire mennünk, hiszen köztudott, hogy a műsorvezető Liptai Claudia és a glam modell Bódy Sylvi egyaránt cipőfetisiszták, Esztergályos Cecília színésznőnk pedig a táskákért rajong. Meg tudjuk érteni.
A közvetlen környezetünkben is alig találunk olyan embert, aki ne gyűjtene valamit. A gyűjtők között vannak nagyon és kevésbé elhivatottak. Az utóbbiak közül kerülnek ki azok, akik általában előbb-utóbb, de felhagynak a kollekciójuk bővítésével ilyen-olyan okból kifolyólag. Az előbbiek, az úgynevezett szent őrültek, megszállott gyűjtők, mint például a parfümmániás Papp Tara Zsuzsanna. A mozgásterapeutaként dolgozó Zsuzsi 18 éves kora óta gyűjti az illatokat, manapság legalább 180 különböző parfümje van.
„Régebben a kifejezetten virágos illatokat szerettem, akkoriban a Nina Ricci volt a kedvenc parfümházam. Ám minél idősebb lettem annál jobban belemerültem a vadabb illatokba, egyre merészebb parfümöket viseltem. A parfümök pedig csak szaporodtak körülöttem. Kivétel nélkül minden alkalomra ezt kértem ajándékba, és én is sokszor megleptem magam. Észrevétlenül, de gyűjtővé váltam. Jelenleg legalább 180 különböző illatom van otthon.”
Papp Tara Zsuzsanna elmagyarázta, két nagy csoportra oszthatjuk a parfümöket. Az első az áruházakban és drogériákban kapható, a másik pedig a kis parfümériák illatai, amelyek korlátozott számban készülnek, és természetesen borsosabb árat kérnek értük. Zsuzsa immár ezeket, a niche illatokat is komolyan gyűjti. „Imádom a parfümöket, hiszen életérzést és hangulatot közvetítenek. A mai napig is csupán tíz-tizenkét illatom van a polcon, a többieket dobozban tárolom.” A nő nem titkolja, sok pénzt költött már illatokra, ám sokat csereberél, és elad a parfümökből, amikből természetesen egy új illat megy vele haza. „Tudom, hogy ez hatalmas szenvedély! Viszont én mindig illatos vagyok, örömet okoz, senkinek nem ártok vele, és magabiztossá tesz. Sokszor volt már, hogy tanácsot adtam másoknak, és felismerem az összetevőket is. Amíg működik az egészséges önkontroll, és nem keveredek nagy költségekbe, addig remek hobbinak tartom a parfümgyűjtést.”
A hihetetlenül népszerű Make Up Blog szerzője és vezetője, Balla-Rabb Katalin a nap 24 órájában bolondul a sminkekért. A blogger Katushka ír, és szenvedélyesen gyűjti is a make up kellékeket. „Emlékszem, 13 éves voltam, amikor az első enyhén rózsaszínes Clinique rúzsomat megkaptam. Imádtam! Természetesen fiatalon nem volt még sok sminkem, de szerettem a boltban nézegetni őket, a színeket, a csomagolásokat. Ahogy lett saját keresetem, egyre több dolgot vettem magamnak. Az elmúlt öt évben pedig a blog miatt nagyon sok, exkluzív terméket kapok meg. Ezeket sokszor ki se próbálom, mert annyira szép a csomagolásuk vagy a design.” A blogger-édesanya szenvedélye kifejezetten helyigényes. „A sminkcuccaimmal bizony megtöltök egy nyolc négyzetméteres szobát. Korábban ez volt a dolgozószoba, ám most már tele van dobozokkal, tárolókkal, amikben a sminkeket, és a lakkokat tartom. Külön helyük van azoknak a daraboknak, amiket igazán nagy becsben tartok. Vannak időszakok, amikor átnézem, leltárba veszem a termékeket és van, hogy újra és újra átcsoportosítom őket. Akár márka, funkció, vagy színek szerint…”
Katushka szerint jobb azt nem tudni, mennyit költött már sminkekre. Csupán a sminkes bőröndje került százezer forintba, noha a dolgai negyede sem fér bele.
„Való igaz, hogy kicsit kóros ez a fokú szenvedély, de mit tegyek? Talán a legjobb példa erre a szempillaspirál és rúzs kollekcióm. Csak szempillaspirálból van tizenöt darabom, míg rúzsból legalább kétszáz darab. Nyilván nem használom mindegyiket, de nem szívesen válnék meg tőlük, mert sose lehet tudni, következő reggel épp melyiket akarom használni.”
Ám mi, nők nyugodtan alhatunk, hisz a teremtés koronái semmiben sem maradnak le tőlünk, ha a gyűjtőszenvedélyről van szó. Bizony, ők is szeretik a cipőket, a nyakkendőket. Rengeteg férfi szerez be továbbá vasútmodelleket, késeket, bicskákat, sőt, egyesek kávéfőzőket gyűjtenek. Az MTVA operatőre, Marossy Géza az exkluzív kávéfőzők rajongója, kilenc prémium kategóriás kávégép-kotyogó és kézi kávéfőző büszke tulajdonosa. „Imádok kávézni és kávét főzni. Egészen bizonyos vagyok benne, hogy ezekben a masinákban más lesz a jó minőségű kávé íze, kihozzák belőle a maximum aromát. Hivatásomnál fogva sokat utazom, és ahol járok, igyekszem beszerezni egy új kávéfőzőt. Bár mindez nem olcsó mulatság, nem olyan horribilis az áruk, mintha gyémántokat gyűjtenék.”
A gyűjtőszenvedélynek is létezik azonban árnyoldala – manapság egyre több amerikai doku-soap sorozatban mutatnak be mániás gyűjtögetőket. Ők azok a javarészt idősebb emberek, akik soha semmit nem dobnak ki, lakásukat elborítják a régi ruhák, egyéb kacatok és lomok. Ezek a lakások sokszor bizony nagyon bűzlenek is, a gazdájuk pedig általában pszichiátriai problémával küzd. Száz szónak is egy a vége: a gyűjtőszenvedélyt addig tekinthetjük ártalmatlan hobbinak, amíg nem befolyásolja negatívan az életminőségünket, gyűjteményünkkel sem magunknak, sem a környezetünknek nem ártunk.
(szöveg: Beszterczey Judit, nyitókép: pixabay.com)